Szerintem nem túlzok, ha azt mondom, hogy ez a világ egyik legnagyobb slágere. Nagyon jó zene, én kábé 8-10 éve rajongója vagyok. Ezt a nagyon jó dalt természetesen sok helyen felhasználták, leginkább sportmérkőzéseken hallani, de a filmipar is felhasználta. Legjobb példája a blogon már említett Arrested Development, ami a valaha készült legviccesebb sorozat. Ott annyira kreatívan használták fel Gob, az illuzionista mutatványaihoz háttérzeneként. ("Ezek illúziók Michael, nem varázstrükkök. A trükk az amit egy k*rva csinál veled a pénzedért.")

A Europe svéd rockbanda, 1986-os harmadik albumukról való a felvétel. Joey Tempest írta a dalt, huszonöt országban volt listavezető, köztük Angliában. Az amerikaiaknál csak a nyolcadik helyre volt jó, pedig. Vicces, hogy a dalt először elvetette volna a banda néhány tagja, mert nem túl rokkos, de hál' istennek csak kiadták. Még ezután is, acsak koncertnyitó számnak akarták, és a The Final Countdown albumról ezt kislemezként nem is akarták kiadni. Sose gondolták volna hogy ekkora sláger lesz. 

A tovább után a dalszöveg!

We're leaving together,
But still it's farewell
And maybe we'll come back,
To earth, who can tell?
I guess there is no one to blame
We're leaving ground
Will things ever be the same again?

It's the final countdown...

We're heading for Venus and still we stand tall
Cause maybe they've seen us and welcome us all
With so many light years to go and things to be found
I'm sure that we'll all miss her so.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.